Következő egyesületi estünk időpontja: 2016. február 24-én 18-20h
Helyszín: Kaptár, Révay köz 4.
Az est házigazdája: Hankovszky Katalin

Előbb kezdtem el mesélni, mint gyerekeim lettek, valamikor 2003 táján, mikor az első coachképzéseket tartottam. Szigorúan felnőtteknek 🙂 és csakis olyat, amit mindenkori legjobb belátásom szerint kompatibilisnek éreztem az SF munkával 😉
Visszatekintve saját és más Solutionsurferek eddigi gyakorlatára, a mesék, melyeket egy-egy tréningnap végén elmesélünk (ha különösen jól ment a nap), inkább szűk csoportot alkotnak és keveset variálódtak az évek során. Igen, finnyásak vagyunk.

Gyakran intuitívan történik a választás: 1997-ben, mikor Kovács néni, a rigót ajándék formájában becsempésztem Szabó Péter repertoárjába, még nem tudtam volna részletezni, mi teszi ezt a történetet annyira SF-essé 🙂 Egyszerűen „stimmelt”.
Hogy Borka, a boszorka hogyan lett coachingmese, arról egy külön történet létezik, melyet felvezetésként szívesen elmesélünk.

Néha semmi se szól ellene, és ez már komoly dolog! Bár kegyvesztett is lett egy-két történet, a Vasorrú bába történetén majd megmutatom, hogyan is.
Megint másnál kis bátorság kell a megfelelő részlet kiválasztásához ÉS AZ ÖSSZES TÖBBI ELHAGYÁSÁHOZ leginkább, és akkor jöhet A kis herceg is.


4-5 évente meghallunk egy kollégától egyet, így köszönhetjük A pontot Bertnek, s mára már virtuóz pontmesélő lett Péter – én hűségesen könyvből olvasom…
És volt már hatalmas SZERENCSÉNK is, és a Scolar Kft. megjelentette a Hű, de bátort magyarul, nem is kellett őket kapacitálni 😉
A legújabbat viszont tényleg a gyerekeim mesetárából honosítom. Na jó, már biztos 100 fölötti könyvmennyiség fordult meg a családban… ez az első ilyen, és ezt biztosan magammal hozom 2016. február 24-én az egyesületi estre.